Október 1. – A mellrák elleni küzdelem világnapja. A korai felismerés életet ment!

Október 1-je a mellrák elleni küzdelem világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, valamint a megelőzésre.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a rendszeres önvizsgálat és mammográfiai szűrővizsgálat fontosságát. Hazánkban az egyik leggyakoribb nőket érintő daganatos megbetegedés az emlőrák. Rosszindulatú emlődaganat következtében évente több, mint kétezer nőt veszítünk el, miközben az időben felismert betegség esetén a teljes gyógyulási arány 70%. A kór nemcsak a nőket érinti, évről-évre egyre több férfi is szembesül ezzel a betegséggel.

Számos kockázati tényező állhat az emlőrák kialakulásának hátterében. A veszélyeztetett életkor (40-65 év) elérése mellett a kialakulás kockázatát növeli a helytelen életmód, illetve a pozitív családi anamnézis (egyenes ági rokonságban előfordult fiatalkori (50 év alatti) emlőrák, illetve egyéb daganatos megbetegedés, pl. petefészekrák).

További kockázati tényezők:

  • korai, 12 éves kor előtt kezdődő menstruáció
  • késői menopauza (menopauzában hormonpótló kezelés)
  • terhesség hiánya, vagy késői életkorra tolódása
  • elhízás (főként menopauza után)
  • zsírdús, rostszegény étrend
  • fizikai aktivitás hiánya
  • dohányzás
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • korábbi mellkasi besugárzás

Mivel a betegség a kezdeti szakaszban gyakran tünetmentes, ezért kiemelten fontos a rendszeres önvizsgálat és a mammográfiai szűrővizsgálaton való részvétel. A betegség lehet egy oldali, de akár mindkét mellben egyszerre is jelentkezhet az elváltozás. Az emlőrák túlnyomó többsége a tejutak hámbéléséből indul ki, ritkábban pedig az emlőmirigyek hámbéléséből ered. Többnyire fájdalmatlan elváltozás képében jelentkezik, és sok esetben véletlenszerűen kerül diagnosztizálásra egy szűrővizsgálat alkalmával.

A mellrák tünetei lehetnek:

  • tapintható, fájdalmatlan csomó a mellben
  • tapintható tömött nyirokcsomó megjelenése a hónaljban
  • duzzadt, kemény mell
  • a mell formájának megváltozása
  • az emlő bőrének megváltozása (bőrpír, hámlás, kisebesedés, ödéma)
  • viszkető, kipirosodó, váladékozó emlőbimbó
  • fájdalom a mellben, mellbimbóban

Az önvizsgálat nagyban segíti a betegség korai felfedezését. A vizsgálatot célszerű minden hónapban ugyanabban az időszakban, a menstruációs ciklust követő napokban elvégezni. Fontos, hogy a menstruáció elmaradását követően, a változó korban is minden hónapban egyszer, egy általunk meghatározott napon történjen meg az önvizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálatok alkalmával pedig érdemes szakorvossal is megvizsgáltatni az emlők állapotát. A hatékony önvizsgálat alapja saját testünk (emlőnk) megismerése és rendszeres ellenőrzése.

A mammográfiás vizsgálat menete:

A vizsgálat egy speciális röntgen berendezéssel történik, többnyire álló helyzetben. Speciális, kétirányú felvétel készül mindkét emlőről. Az éppen vizsgált emlőt a röntgengép tálcájára helyezik, majd egy felülről érkező “lappal” gyengéden összenyomják. Ez a folyamat érzékeny emlő esetén kellemetlen, esetleg kissé fájdalmas lehet.

Az önvizsgálat menete:

  • A tükör előtt állva tegyük csípőre a kezünket és figyeljük meg a mellek formáját, méretét, kontúrját, a mellbimbók és a bőr változásait szemből és oldalról egyaránt.
  • Ismételjük meg a fenti műveletet felemelt kézzel is.
  • Egyik kezünket továbbra is felemelve tartva, a másik kezünkkel (zárt ujjakkal), körkörös mozdulatokat téve vizsgáljuk át a mellünket. Végezzük el a vizsgálatot mindkét mellünkön álló és fekvő helyzetben is.
  • Hasonló mozdulatokkal vizsgáljuk át a mellek és a hónalj közti területet, majd a kulcscsont és a szegycsont környékét is.
  • Végül pedig enyhén nyomjuk meg a mellbimbót, hogy meggyőződjünk arról, nem váladékozik-e.

Ha az emlő önvizsgálata során bármilyen elváltozást, rendellenességet tapasztalsz mielőbb keresd fel kezelőorvosod az észrevételeiddel!