Gyomorégés, savtúltengés, netán reflux vagy fekély? Élj gyomorbarát életet!

A gyomrot érintő savas panaszok alapvetően a társadalom javát érintik, mivel az ismert fizikai okokon túl a napi stressz aktívan járul hozzá a gyomorsav okozta kellemetlen tünetek megjelenéséhez. Az ünnepek közeledtével a nehéz ételek gyakori, nagy mennyiségű fogyasztása hatványozottan emeli a panaszok kialakulásának kockázatát, szerencsére azonban több olyan készítmény is rendelkezésre áll, melyek segíthetnek áthidalni a “nehéz időszakot”. A fent említett alkalmi tényezők mellett a helytelen életvitellel párhuzamos egyéb szokások is nagyban hozzájárulnak a gyomorégés, a reflux és a különböző fekélybetegségek (vagy akár az ezekből kiinduló daganatos megbetegedések) kialakulásához:

Túlsúly

Modern társadalmunk legnagyobb problémája óriási mértékben járul hozzá a gyomorpanaszok kialakulásához, a fogyáshoz pedig a mértéktelen ünnepi étkezések sem nyújtanak segítséget. Tanulmányok igazolják, hogy a BMI (testtömeg) index növekedésével arányosan romlik az érintett személyek állapota. Általánosságban elmondható, hogy az összefüggés a Hölgyeket jobban érinti, azonban Urak esetében is egyértelműen kimutatható, hogy a túlsúly sok egyéb betegség kockázati tényezőjeként a savtúltengés kialakulásában is hatékony szerepet játszik.

Helytelen táplálkozás

A túlsúlyhoz szorosan kapcsolódik a helytelen táplálkozás, általában kéz a kézben járnak. A nehéz ételek, a napi kevés alkalommal, de akkor “degeszre ettem magam” típusú étkezések minduntalan túlterhelik a gyomrot, mely így nem képes folyamatosan ideális szinten tartani a gyomorsavat. Ezen felül a hajlamosító ételek fogyasztása (paradicsomos alapú ételek, túró, stb.) szintén hozzájárulnak a panaszok erősödéséhez az elfogyasztott mennyiségtől függően. Érdekes tény viszont, hogy fekélyes állapotokban a csípős paprika fogyasztása kifejezetten ajánlott, mivel a benne található kapszaicin jótékony hatást fejt ki, vérbőséget okoz a seb környékén, mely így gyorsabban regenerálódik.

Dohányzás

Talán nem is létezik olyan betegség, melynek rizikófaktorát a dohányzás ne súlyosbítani. Nem kivétel ez alól a gyomorégés sem. A dohányzás gyengíti a gyomor és a nyelőcső közötti szelepet, így a gyomorsav és gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, továbbá hatására a zsír-emésztő epesav a gyomorba áramlik és csökkenti a nyáltermelést, mely általában kimossa a gyomorsavat a nyelőcsőből, valamint természetes savgyengítő bikarbonátot tartalmaz. Bármilyen betegségtől is szenvedünk a dohányzásról való leszokással óriási lépést tehetünk a gyógyulás felé!

Családi halmozódás

Az esetek 30-50%-ban a családon belül öröklődik a gyomorsavtúltengésre való hajlam. Tudósaink számára a mai napig rejtély az öröklődés pontos oka, azonban a párhuzam egyértelműen bizonyított. Természetesen a hordozó gének eltérése esetén is a helyes életmód akár panaszmentessé is teheti a betegségre hajlamos egyént.

Stressz

Ahogy korábban is említettük a stressz az a tényező, melynek a legtöbb ember köszönheti a savtúltengés okozta “élmények” megismerését. Érdekes információ azonban, hogy a stressz nem okoz közvetlenül gyomorsavtúltengést, mivel stresszhelyzetben lévő emberek vizsgálata során nem fedeztek fel összefüggést a hangulat és a gyomorsavszint között (nem tapasztaltak emelkedést). A kutatások azt valószínűsítik, hogy a stresszes emberek jobban tudatában vannak a gyomorégés tüneteivel és a stressznek a nyelőcsőben elhelyezkedő receptorokra gyakorolt neurológiai hatásaival.

Gyógyszerek

A gyakran alkalmazott gyógyszerek közül leggyakrabban az ibuprofén tartalmú fájdalomcsillapítók okoznak tüneteket, azonban az összes nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító alkalmazása fokozott körültekintést igényel. Természetesen más készítmények alkalmazása során is felléphetnek gyomorpanaszok, minden ilyen esetben egyeztess a kezelőorvosoddal mielőtt bármilyen változtatást hajtasz végre a gyógyszerszedési szokásaidban.

Természetesen a fentebb felsorolt kiváltó tényezők csak a leggyakoribbak, számos egyéb hatás is képes felerősíteni a tüneteket, de ezek javarészt individuális esetek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a helyes életmód fontosságát a panaszok megszüntetésében, valamint általánosan, az egészségünk megőrzéséért vívott harcban!